Skip to content
Kezdőlap » Hírek » A sünök legújabb és egyik legveszélyesebb ellenségei a robotfűnyírók

A sünök legújabb és egyik legveszélyesebb ellenségei a robotfűnyírók

A sünök legújabb és egyik legveszélyesebb ellenségei a robotfűnyírók

Új kutatás a robotfűnyírók által okozott vágási sérülésekről sünöknél jelentős állat- és fajvédelmi problémát tár fel

Videó a tesztről:

A Leibniz Állat- és Vadvilágkutató Intézet (Leibniz-IZW) kutatói elemezték a Németországban dokumentált 370 sünsérülési esetet, amelyek elektromos kerti eszközök okozta vágásokra vezethetők vissza. A 2022 júniusa és 2023 szeptembere között talált sünök csaknem fele nem élte túl a sérüléseket. Az adatok súlyos állatvédelmi és fajvédelmi problémára utalnak e különösen védett állatok esetében, mivel a legtöbb sünre csak órákkal vagy napokkal a baleset után találtak rá. Két további kutatásban a nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan reagálnak az egyes sünök a közeledő robotfűnyírókra. A megfigyelt viselkedésminták kulcsfontosságú információkat szolgáltatnak egy tudományosan megalapozott, szabványosított sünbiztonsági teszt kifejlesztéséhez ilyen eszközök számára. A három tanulmány az „Applied Hedgehog Conservation Research” című különszámban, az Animals folyóiratban jelent meg.

A Leibniz-IZW 2022 szeptembere óta gyűjt adatokat egy zárt Facebook-csoporton keresztül sünmentő állomások együttműködésével azokról a sünökről, amelyek elektromos kerti eszközök okozta vágási sérüléseket szenvedtek. Az esetek egyre szaporodnak, ami számos mentőállomás számára óriási terhet jelent, és fontos erőforrásokat köt le, mivel a sérült sünök gyakran átlag feletti mennyiségű ápolást és kezelést igényelnek. A megtalált és bejelentett állatok majdnem fele (47%) nem élte túl a sérüléseket, el kellett őket altatni vagy az ellátás során elpusztultak.

„A Németországban vizsgált 370 eset elemzése azt mutatta, hogy nincs olyan nap, amikor a sünök különösen ritkán vagy különösen gyakran szenvednének vágási sérüléseket. Ez arra utal, hogy a robotfűnyírók – amelyek eladásai évről évre nőnek – gyakran okozói ezeknek a sérüléseknek, hiszen ezek az egyetlen eszközök, amelyek használata vasárnap is legális” – mondja Dr. Anne Berger, a Leibniz-IZW kutatója, a bejelentések tudományos feldolgozásának vezetője. A mentőállomások arról is beszámolnak, hogy a sérült sünök esetszáma folyamatosan emelkedik, ami a németországi sünállomány csökkenésének fényében egyre súlyosabb fajvédelmi problémát jelent. „Egyrészt feltételezünk egy jelentős látenciát: sok sérült vagy elpusztult sün nem kerül elő vagy nem jelentik” – teszi hozzá Berger. „Másrészt a bejelentett esetek elemzése már önmagában is komoly állatvédelmi gondra mutat rá, mivel a vágási sérüléseket szenvedett sünök legalább 60 százalékára csak napokkal, néhány esetben akár hetekkel később találtak rá, és így hosszú ideig tartó súlyos fájdalmakat és szenvedést kellett elviselniük. Ilyen állatszenvedés törvényileg tiltott, amennyiben léteznek olyan alternatívák, amelyek nem okoznak nekik fájdalmat.”

Berger nemzetközi kutatókkal együtt két további vizsgálatot is végzett, amelyek elősegíthetik olyan alternatívák fejlesztését, amelyek megoldhatják ezt az állat- és fajvédelmi problémát. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy – számos gyártói állítással ellentétben – a robotfűnyírók nem képesek felismerni a kis állatokat, például a sünöket, és többnyire súlyos sérüléseket okoznak. A sérülések súlyosságát tehát többek között az is meghatározza, hogyan reagálnak maguk a sünök a robotfűnyírókra. „A sünök ugyan félénkek, és rejtőzködve élnek, ugyanakkor gyakran kíváncsiak is. Ezt szerettük volna pontosabban megvizsgálni, ezért összesen 50 sünnel végeztünk kísérleteket olyan robotfűnyíróval, amelyből eltávolítottuk a vágókést, így az soha nem érintkezett közvetlenül az állatokkal” – mondja Sophie Lund Rasmussen, az Oxfordi Egyetem WildCRU kutatócsoportjának és az Aalborgi Egyetemnek a munkatársa, a vizsgálat vezetője. A sünök hét különböző viselkedési és testtartási mintát mutattak, és „félénk” illetve „bátor” egyedekre lehetett őket kategorizálni. „A felnőtt sünök hajlamosabbak félénk reakciót mutatni. A tesztelt sünök általában kevésbé voltak bátrak, amikor másodszor is találkoztak a robotfűnyíróval” – teszi hozzá Rasmussen.

Ezek az eredmények beépülnek a csapat által kidolgozott, szabványosított sünbiztonsági teszt koncepciójába. A kutatók azt is vizsgálták, hogyan reagál 19 kereskedelmi forgalomban kapható robotfűnyíró egy sün tetemére. „Eredményeink azt mutatják, hogy egyes modellek sérülést okozhatnak, míg mások veszélytelenek a sünökre nézve. Egyetlen eset kivételével valamennyi robotfűnyírónak fizikailag hozzá kellett érnie a tetemhez ahhoz, hogy egyáltalán érzékelje azt” – összegzik Rasmussen és Berger. A kisebb sünök jóval veszélyeztetettebbnek bizonyultak, mint a nagyobb, kifejlett példányok. Ezen és további teszteredmények alapján a kutatók egy olyan vizsgálati protokollt dolgoztak ki, amely lehetővé tenné az egyes eszközök sérülési kockázatának kategorizálását. A kutatócsoport azt javasolja, hogy ezt a tesztprotokollt az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) európai szinten tegye kötelezővé, hogy csökkentsék a sérülésveszélyt, és megalapozott fogyasztói tájékoztatást tegyenek lehetővé.

A kutatók szerint az állatszenvedést nem okozó alternatívák technikailag megvalósíthatók. Emellett politikai intézkedésekre is szükség van, például az éjszakai üzemeltetés tilalmára, valamint szélesebb körű felvilágosításra. Más elektromos fűnyírókkal ellentétben a robotfűnyírók alacsony zajszintjük miatt időkorlátozás nélkül – azaz éjszaka, valamint vasár- és ünnepnapokon is – használhatók. A sünök számára ezek az éjszakai, felügyelet nélküli üzemidők különösen veszélyesek, mivel éjszakai állatok, és veszély esetén nem menekülnek, hanem mozdulatlanul maradnak. Ha a robot elgázolja és megsebesíti őket, a sünök – ha még képesek rá – hangtalanul a bokrok és sövények közé húzódnak, hogy elkerüljék a ragadozókat, amelyek számára ilyenkor könnyű prédát jelentenének. Még az enyhe vágási sérülések is súlyos gyulladásokhoz, légynyüvek megjelenéséhez, és kezeletlenül végül legtöbbször a sün pusztulásához vezetnek.

„Kutatásunk potenciális veszélyt azonosított a sünökre nézve, mivel a legtöbb robotfűnyíró modell káros lehet számukra. Emiatt ipari partnerekkel működtünk együtt, hogy kutatási eredményeink alapján kifejlesszünk sünbarát robotfűnyírókat” – magyarázza Dr. Sophie Lund Rasmussen az Oxfordi Egyetemről.

A sünállomány – pontosabban a Nyugati sün (Erinaceus europaeus) – létszáma csökkenő tendenciát mutat. 2020-ban a fajt felvették a Német Vörös Lista előrejelző kategóriájába. 2024-ben a Német Vadállat Alapítvány a sünöket választotta „Az év vadállata” címre.

Az alábbi linken 18+-os galéria tekinthető meg robotfűnyíró által okozott sérülésekről

Publikációk:

Special Issue „Applied Hedgehog Conservation Research“:
https://www.mdpi.com/journal/animals/special_issues/hedgehogs

Berger A (2023): Occurrence and Characteristics of Cut Injuries in Hedgehogs in Germany: A Collection of Individual Cases. Animals 2024, 14, 57. DOI: 10.3390/ani14010057

Rasmussen SL, Schrøder BT, Berger A, Macdonald DW, Pertoldi C, Briefer EF, Alstrup AKO (2023): Facing Danger: Exploring Personality and Reactions of European Hedgehogs (Erinaceus europaeus) towards Robotic Lawn Mowers. Animals 2024, 14, 2. DOI: 10.3390/ani14010002

Rasmussen SL, Schrøder BT, Berger A, Sollmann R, Macdonald DW, Pertoldi C, Alstrup AKO (2023): Testing the Impact of Robotic Lawn Mowers on European Hedgehogs (Erinaceus europaeus) and Designing a Safety Test. Animals 2024, 14, 122. DOI: 10.3390/ani14010122

Kontakt

Leibniz-Institut für Zoo- und Wildtierforschung (Leibniz-IZW)
im Forschungsverbund Berlin e.V.
Alfred-Kowalke-Straße 17, 10315 Berlin

Dr. Anne Berger
Wissenschaftlerin in der Abteilung für Evolutionäre Ökologie
Telefon: +49(0)30 5168328
E-Mail: berger@izw-berlin.de

Jan Zwilling
Wissenschaftskommunikation
Telefon: +49(0)30 5168121
E-Mail: zwilling@izw-berlin.de

University of Oxford, Department of Biology
11A Mansfield Road, Oxford OX1 3SZ

Dr. Sophie Lund Rasmussen
Wissenschaftliche Mitarbeiterin
Telefon: +44 7871837510 or +45 22117268
E-Mail: sophie.rasmussen@biology.ox.ac.uk

Eredeti cikkből fordítva, ami itt elérhető: https://www.izw-berlin.de/de/pressemitteilung/neue-forschung-zu-schnittverletzungen-bei-igeln-durch-maehroboter-entdeckt-erhebliches-aber-loesbares-tier-und-artenschutzproblem.html?fbclid=IwY2xjawOFdu9leHRuA2FlbQIxMABicmlkETBYVFlsNTRIQTVFbTM3SGZWc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MghjYWxsc2l0ZQEyAAEeyHTbbpGmZupNQ6XYqX6N3Yb0dP-TBY_DizQr8s0ZgC1rFDSZOxdwA49fMdM_aem_iT9XtKq4jZN8Wru2Ir7w7g

További hírek