A Keleti sün egyik legjellegzetesebb és legismertebb tulajdonsága a tüskés teste, amely nemcsak külső védelmet biztosít, hanem fontos biológiai és élettani szerepet is betölt. A tüskék valójában módosult szőrszálak, amelyek teljesen eltérnek a test alsó részén található puha szőrzettől. Anyaguk nagyrészt keratin, ugyanaz a fehérje, amely az emlősök körmét és szőrét is alkotja.

A tüskék belseje üreges, ami egyszerre teszi őket könnyűvé és rugalmasan ellenállóvá. A tüske nem tömör „szúrós pálca”, hanem egy olyan szerkezet, amely ütés hatására képes elnyelni az energiát anélkül, hogy könnyen eltörne. A tüskék töve a bőrben izomrostokhoz kapcsolódik, így a sün képes azokat különböző irányokba mozgatni. Ez az izomzat teszi lehetővé azt is, hogy veszély esetén az állat szinte teljesen gömbbé gömbölyödjön, a puha testrészeket a tüskék mögé rejtve.

A tüskék funkciója

A tüskék elsődleges funkciója a védelem. Ragadozóval szemben a sün nem menekül, hanem megáll, összegömbölyödik és a tüskéket kifelé fordítja. Ez az ősi stratégia a természetben rendkívül hatékony, hiszen kevés ragadozó képes áthatolni ezen a „tüskepajzson”.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a tüskék nem támadó eszközök. A sün nem „szúr”, nem döf, hanem passzívan védekezik. Ezért is különösen veszélyesek számára az ember által okozott modern környezeti veszélyek – például kerti gépek vagy közúti forgalom –, amelyekkel szemben a tüskék már nem nyújtanak védelmet.

A tüskéknek másodlagos szerepük is van a testhőszabályozásban és a kommunikációban. Az izomzattal történő mozgatásuk révén a sün képes a testfelszín hőleadását kissé befolyásolni, valamint bizonyos helyzetekben „felborzolni” a tüskéket, ami vizuális jelzésként is szolgálhat.

A tüskék színe és mintázata

A Keleti sün tüskéi jellegzetesen világos–sötét gyűrűzöttséget mutatnak. Egyetlen tüske több színből áll: általában világosabb (krémszínű vagy sárgás) alapra sötétebb, barnás vagy szürkés gyűrűk rakódnak. Ez a mintázat természetes álcázást biztosít az avarban és az aljnövényzetben.

A Keleti sün egyik fontos megkülönböztető jegye, hogy hasa világosabb, gyakran szürkésfehér, míg a tüskék árnyalata összességében kevésbé vörösesbarna, mint az Európai sünnél. A szín egyedenként és életkoronként is változhat, valamint a táplálkozás és az egészségi állapot is befolyásolja.

A tüskék száma az élet különböző szakaszaiban

A sünök tüskéinek száma az életkor előrehaladtával jelentősen változik, és több „tüskecsere” is lezajlik az első hónapokban.

Az újszülött Keleti sünök már rendelkeznek tüskékkel, de ezek nagyon rövidek, puhák és fehéres színűek és születéskor a bőr alatt helyezkednek el. Néhány órán belül ezek a tüskék kibújnak a bőrből. Egy újszülött sünön nagyjából 100 tüske található.

A kölyök növekedésével az első tüskék fokozatosan lecserélődnek. A fiatal, „tinédzser” korú sünök – általában néhány hetes és pár hónapos kor között – már több ezer tüskével rendelkeznek, de ezek még nem teljesen véglegesek. Ebben az időszakban a sünök különösen érzékenyek, mert a tüskecsere energiaigényes folyamat, és az immunrendszerük is fejlődésben van. Ilyenkor gyakran tapasztalható fokozott vakarózás vagy érzékenység, ami önmagában nem betegség.

A felnőtt Keleti sün testét átlagosan 5 000–7 000 tüske borítja. Ezek már kemények és teljesen kifejlettek. A sünök tüskéi nem úgy cserélődnek, mint a szőr vagy a hajunk, ami folyamatosan hullik és nő.
Felnőtt korban a tüskék túlnyomó része életük végéig megmarad. Viszont sérülés vagy betegség esetén a tüskék minősége romolhat, törékennyé válhat vagy kihullhat, ami mindig figyelmeztető jel.